Căutare

A romániai parlamenti választás időpontja immár ismert, ám az indulók listája még nem véglegesült, igazából a magyar–magyar tárgyalások végére sem került pont. A helyzet értékelésére Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének vezetőjét kértük. Szűcs László interjúja.

Elérheti-e ön szerint a kaukázusi történések, az orosz-grúz konfliktus szele a romániai választási kampányt, alkalmat adva arra, hogy a magyar kártya előhúzása befolyásolja a választásokat?

Függetlenül attól, hogy mit mond az EU, meg a NATO, Koszovóval precedenst teremtettek, a nemzetközi jog eddigi alapelve, emely szerint nem bonthatók meg a nemzeti határok, megbonthatóvá váltak. Oroszország ezt most a maga logikája szerint megismételte. Ebből az lett, hogy ha már kettő van, sokak fejében meg fognak indulni ezzel kapcsolatos elképzelések, értelmiségi fontolgatások, ezek lehetnek Macedóniában, lehetnek Boszniában, nem gondolom, hogy Romániában. Románia számára a dolog egyszerűbbé válik, mert nagyon Amerika-hűen el lehet ítélni Oroszországot, nagyon fel fog zárkózni az összes amerikai, NATO-ötlethez, meg fog ezzel kapcsolatban mindenféle fenyegető kijelentéseket is tenni, és otthon is erősíti az ezzel kapcsolatos indulatokat. De ezen túl nem hinném, hogy bármi más történik is, de ezen túl nem hinném, hogy előkerülne a magyar kártya, különösen nem egy ilyen lojális közösséggel szemben ne, mint amilyen a romániai magyarság.

Továbbra is Románia határain kívül maradva: a júniusi önkormányzati választások idején ismét igen markáns volt a fideszes politikusok jelenléte a Magyar Polgári Párt mellett. Az eredmények láttán talán maguk is úgy gondolják, hogy ez nem volt szerencsés. Tanultak-e a júniusi tapasztalatokból, vagy ősszel ugyanezt tapasztaljuk?

Abban az esetben, ha létrejön bármiféle belső koaljció, akkor a Fidesznek itt nincs mit csinálnia. Itt már nem kell megjelenjenek újabb fideszesek, ha az RMDSZ bevisz a parlamentbe ellenzékének néhány politikusát, ezzel, jelzem, magának mindenfajta bajt programoz a jövőre. A Fidesz-politikusok, ha meg is jelennek rutinszerűen valamilyen támogatottaik gyűlésén, nem hiszem, hogy az RMDSZ-szel szemben fognak most focizni.

A mai képlékeny helyzetben úgy fest, hogy nem az MPP-vel állnak közel a megeyezéshez, hanem az eddig harmadik félként megjelentő EMNT vezetői közül juttathat két politikust befutó helyre az RMDSZ. Ha ez bekövetkezik, amire persze semmi garancia, akár hoppon is maradhat az MPP?

Lehet, de Fidesz szempontból teljesen mindegy, hogy Tőkés jön be vagy Szász emberei. Persze, én nem álljtom azt, hogy Tőkés a Fidesz embere, de a Fidesz politikusai így néznek rá.

Azt, hogy Romániában egyéni kerületi választási rendszer lép életbe, mennyire változtatja meg a teljes politikai struktúrát?

Fölerősíti azt, ami nekem, a külső elemzőnek mindig is feltűnt Romániával kapcsolatban, hogy az ország politikailag, kulturálisan nagyon fragmentált. Nagyon eltérőek a hősök, a helyi hősök. Ebből két dolog követrkezik, egyrész az, hogy tovább fragmentálódik az új választási rendszerrel a romániai politika, ami ugyanúgy vonatkozik a kisebbségi politizálásra, a másik, hogy meg kell teremteni ezeknek a helyi politikusoknak azt a kommunikáló stilust, ami az egyéni hősre vonatkozik. Ha pártlisták vannak, akkor ugye ideológiák, közösségek, közösségi védelmek működnek. Ez most nincs, csak az lesz, hogy a mi városunkban ki a menő. Viszont abból következően, hogy a nagy televjziók mégiscsak országosak, föl fog értékelődni mindenféle helyi kommunikáció, helyi médium, helyi rádiók, televíziók. Hogy romániai metaforát használjak, a dolog közeljteni fogja Caragialét…

Ez akkor azzal a hatással is jár majd, hogy csökken a pártok klasszikus szerepe?

A személyes üzenetek a pártokét elhalványithatják ugyanm, de azt is gondolom, hogy előbb vagy utóbb ki fog derülni, hogy ha valamelyik jelölt nem csatlakozik, kötődik erősen valamilyen nagy párt frakciójához, akkor nem tud teljesíteni hatékonyan a maga régiója javára. Végülis ilyen regionális kijáró-emberek kerülhetnek be a Parlamentbe, ezek a kijáróemberek állnak össze csapatokba, s próbálnak valamit a maguk régiója számára kihajtani. Mert ha e kisvárosi milliőkre bontott romániai politizálásban az fog számítani, hogy mit hozott nekünk, ha már bevittük, a mi hátunkon lett nagy ember Bukarestben. Akkor lássuk, mit hoz ebből nekünk haza. Ha nem hoz semmit, akkor előbb-utóbb ellehetetleníti magát. A politizálás ideológiai elemei mindenképpen gyöngülnek majd. Aki tud hozni Bukarestből, az lesz a Jani, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű, milyen pártszinű. Aki nem tud hozni, aki egy szerncsétlen fiúnak fog látsznai.

Az új választási rendszer egyik lehetséges következmélnye, hogy a kisebb pártok – vélhetőleg az RMDSZ kivételével – el fognak tűnni az ország törvényhozásából. Általánosságban mi mondható el a kisebb pártok parlamenti szerepéről, mennyire üdvös vagy felesleges a jelenlétük?

Az biztos, hogy elvben, ha több párt van, akkor könnyebb alkudozni. Könnyebben lehet olyan koaljciókat teremteni, amelyekben néhány kisebb párt bevitelével olyan dolgokat is el lehet érni, amilyeneket nagyok közötti alkukkal nem. Úgy is mondhatnám, a kisebbek jelenléte olajozza a politikai rendszert. Ugyanakkor az is megfigyelhető, – többek között Magyarországon is, de másutt is, – hogy a kis pártok túlsúlyosakká válnak. Olyan fontos az ő néhány százalékuk, hogy bizonyos ügyekben fogságba ejthetik a nagyokat, a demokratikus arányok felborulnak. Romániában most valóban előfordulhat az, hogy az RMDSZ kivételével a többi kisebb párt kihull, de azzal, hogy itt mindenfajta helyi érdeket megjelenítő emberek kerülnek be, ez a rendszer bevihet elég sok függetlent is, tehát a helyi hősök bekerülése hosszabb távon szinesíti a román politikát.

Magyarországon elképzelhetőnek tartana egy ilyen rendszer meghonosítását?

Magyarország politikailag is, de társadalmilag is sokkal homogénebb, mint Románia. Jobb az infrastruktúrája, közelebb vannak a városok a vidékhez. Tehát egy ilyen nagyon szines helyi képlet kevésbé jönne ki. Illetve olyan erősen a jobb és a bal oldalon a nagy pártok, hogy nekik ebben semmilyen érdekük nem lenne, tehát nem hiszem, hogy érdekük lenne, ezért nem is valószinű, hogy ez a kérdés a közeljövőben a politikai napirendre kerülne.

Amennyiben az RMDSZ és ellenzéke közt bármiféle kompromisszum, koalíció létrejön, s ezt egy sikeres választás követi, akkor hogyan látja a jövőt, az erdélyi magyar politizálás jövőjét? Tartós lehet-e az egyetértés, vagy marad a versenypártok hadakozása?

Ennek nagyon világos személyi vonzás-taszitás elemei vannak. Külső megfigyelőként nehéz megjtélnerm, hogy ki mennyire utálja vagy nem utálja egymást, mi az, ami a látható ellenszenvekből a médiának szól. Én csak a médiaképet látom. Ha az indulatok nagyok, akkor ezx akkor is el fog robbanni, ha egyébként ellek a logikája az lenne, hogy az egész maradjon egyben. A jövő a személyes indulati elemeken kívül attól is függ, milyen lesz a jövőnben a romániai többségi politizálás. Ha azon az úton megy, hogy a nacionalista elemek ebből kihullnak, felbomlanak, felvizeződnek, s ez tartósan így marad, akkor enyhül a magyar közösség egymásnak szorítottsági, bekerjtettségi érzése, s akkor természetesen a pasik egymást nem fogják kímélni, robban a koalíció. Ha viszont a román elit zár, s ismér olyan érzést generálhat a magyar közösségben, hogy ő be van kerítve, akkor természetesen ez az összeszorítottság a magyar elitet is összehozza, felülírva a személyes indulatokat, gyűlölségeket, irigységeket, féltékenységeket.
Van a dolognak egy másik eleme, amit fontosnak tartok, a Fidesz szerepe. A Fidesz az a magyarországi párt, amely a legaktívabb a romániai magyar közegben, s amely a pillanatnyi helyzet szerint 2010-ben esélyes a választások megnyerésére. Ha ez így lesz, hatalomra kerülésük után felmerül a kérdés, hogy mit akar Erdélyben, koaljciót vagy sem. Ha szabad ilyen futurológiai gondolat-kísérletet megfogalmazni, akkor a Fidesz érdekelt lesz abban, hogy legyen valamilyen koaljció valamelyik karjával, – kar alatt értem akár Szászt, akár Tőkést – s akkor 2010 után nem kell „átvenni” az RMDSZ-t, hanem valamelyik valamilyen koaljciós partnerén keresztül befolyásolni, irányítani, valamilyen irányban eltolni. Erre egy ilyen koalíció kiválóan alkalmas. Az RMDSZ önmagában is nyerhetne, vetélytársai nélkül is, s hogy erre nem vállalkozik, a saját dugájába dől. Mert bár azt mondják, egység nélkül nincs magyar jelenlét, én úgy látom, egység nélkül is lenne magyar jelenlét. Az egység arra lesz alkalmas, hogy a Fidesz az egységen belül befolyásolja.